Kézikönyv
Kézikönyvünkben vázlatosan ismertetjük az épületet és környezetét (1. fejezet), valamint azokat az anyagokat, szerkezeteket és épülettechnikai rendszereket, (4. és 6. fejezet) amelyek a házat alkotják és működtetik. Az egyszerű megfogalmazásokon túllépve részletesebben összefoglaljuk, hogy mivel és hogyan terhelik épületeink környezetüket, és mi is az a fenntartható építés (1. fejezet). Könyvünk ismerteti a fenntartható építés számszerűsítéséhez és méréséhez alkalmazott tudományos módszert, az életciklus elemzést (2.fejezet), amellyel összehasonlíthatóak a különböző anyagok, szerkezetek, épületek, sőt a települések is. Külön fejezetekben (3. fejezet) foglalkozunk a fenntarthatóság javításának lehetőségeivel az épület különböző életszakaszaiban, a tervezés, a használat, a karbantartás, a felújítás és a bontás során, majd ismertetjük a jelenleg ismert, jónak tartott és javasolt passzív (5. fejezet) és aktív megoldásokat (fejezet 6.). A mellékletekben a leggyakoribb építőanyagok leírását és tulajdonságait gyűjtöttük össze és bemutatunk néhány már megvalósult, jó példát a résztvevő országokból.
Elég nehéz megfogalmazni, hogyan is viszonyuljunk a környezetünkhöz. Első pillantásra valóban egyszerűnek tűnik: igyekszem nem bepiszkolni a környezetemet és csak annyit használok el a természet által nyújtott javakból, amennyire valóban szükségem van. Jobban belegondolva azonban ezek bonyolultabb kérdések. Mit értsünk pazarláson és mit a nem pazarláson?
Fejezet megtekintése PDF-ben
Az építés előkészítése a gondolat megfoganásával kezdődik, amikor az építtető elhatározza, hogy építeni szeretne. Ennek az elhatározásnak több oka lehet, amelyeket itt nincsen lehetőség részletezni, mindenesetre a gondolatszikrák csiszolgatása, az ötletek finomítása után ebben a fázisban kell meghozni az alapvető döntéseket. Ki kell alakítani a tervezési programot, ki kell választani a tervezőt és eldönteni, hogy hol épüljön fel a ház.
Fejezet megtekintése PDF-ben
Az életciklus elemzés vagy életciklus értékelés (LCA) egy szabvá- nyosított módszer, melynek segítségével a lehetséges hatások számszerűsíthetőek az életciklus-szemlélet alkalmazásával. Az LCA tehát számokat mutat nekünk, amelyek segítenek értékelni környezeti hatásainkat: azonosíthatjuk a „kritikus pontokat”, ahol a legnagyobb terhelést okozzuk, és azt is, hogy hol és hogyan lehet elérni a közvetlen vagy közvetett hatásaink lehető legnagyobb mértékű csökkentését.
Fejezet megtekintése PDF-ben
A zöld épületek iránti növekvő igény éppúgy kihívásokat, mint lehetőségeket is jelent a felhasznált alapanyagok tekintetében. A cél az, hogy olyan anyagok használatát ösztönözzük, amelyek életciklusuk során alacsonyabb környezeti terheléssel járnak, illetve hogy elismerjük és ösztönözzük a felelősen megtermelt anyagok felhasználását az építkezés alapjainál és befejező fázisainál egyaránt.
Fejezet megtekintése PDF-ben
Ahhoz, hogy az olvasó hasznosan tudja forgatni a könyvet, szükség van arra, hogy azonos megnevezéseken azonos dolgokat értsünk és fordítva, az azonos dolgokat azonos módon nevezzük meg. Ennek érdekében, természetesen a teljesség igénye nélkül, sorra veszünk néhány fontosabb fogalmat, kifejezést. Tudni kell, hogy számos dolgot másképpen nevez meg a köznyelv, másképpen a szakmai nyelv és megint másképpen a jogi nyelv.
Fejezet megtekintése PDF-ben
Az épület fűtési és hűtési energiaigényét passzív megoldásokkal lehet csökkenteni. Az aktív módszerekkel ellentétben ezekhez csak magukra az épületszerkezetre és a nap energiájára van szükség, további energiaforrások használatára nem. Általánosan elfogadott megközelítés, hogy az alacsony energiafelhasználású épületek felé az első lépés az energiahatékonyság, mivel a „megtakarított energia a legolcsóbb energia”. Csak akkor érdemes aktív megújuló energia hasznosító rendszereket telepíteni, ha az energiaigényt már passzív eszközökkel csökkentettük.
Fejezet megtekintése PDF-ben
Épületgépészeti rendszereknek nevezzük a lakóépületben található összes gépészeti, gáz-, elektromos-, fűtési, légkondicionáló, szellőztető, lift-, vízvezeték-, életbiztonsági, telekommunikációs és egyéb rendszereket. A következő fejezetben rövid áttekintést adunk a leggyakoribb épületgépészeti rendszerekről és azok környezetterheléséről
Fejezet megtekintése PDF-ben
E fejezet célja az építkezéssel, felújítással kapcsolatos jogi szabályozási keret vázlatos ismertetése. Megemlítünk ugyan néhány jogszabályt és hatóságot, azok azonban a kézikönyv írásakor (2020-21) érvényes keretrendszert tartalmazzák, azt is a teljesség igénye nélkül.
Fejezet megtekintése PDF-ben
Kézikönyvünk végéhez érkeztünk. Az elején nem ígértünk könnyű, pár perc alatt átfutható olvasmányt és a tisztelt olvasó bizonyára egyetért velünk abban, hogy betartottuk a szavunkat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a könyv rengeteg új információt és szakkifejezést, bonyolultnak tűnő vagy valóban bonyolult szakmai eszmefuttatást tartalmaz, azonban reménykedünk abban, hogy mindezt érthetően, olvasmányos formában sikerült tálalnunk.
Fejezet megtekintése PDF-ben
